Fahéj

Az édeskés, csípős és fanyar ízű, Dél-Ázsiából származó fahéj a világ egyik legősibb fűszere. Fűszernek, illatszernek és gyógyszernek is használták. Az emésztési zavarokat megelőző és fertőzést gátló hatását a mai tudomány is megerősítette. Már több ezer éve említést tesznek róla a feljegyzések, miszerint kitűnő lázcsillapító és hasmenést, menstruációs zavarokat enyhít. A XVII. Században főleg már csak konyhai fűszernek használták, de lassan visszatért a köztudatba és a XIX. Századtól újra kihasználták gyógyító hatását. Fertőtlenítő anyagokat tartalmaz, ezért a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen is igen hatásos. A méh ellazításával csökkenti a menstruációs panaszokat. A szexuális teljesítményt és a libidót fokozza. Javítja az emésztést, így enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert. Hatóanyaga a tannin elállítja a vérzést és a hasmenést. Kiválóan javítja a vérkeringést, így csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit. Az inzulin hatékonyságát fokozza, a glükóztoleranciát javítja. Japán kutatók szerint csökkenti a vérnyomást is.

A meleg, fűszeres forrázat elkészítéséhez tegyünk ¾ teáskanálnyi porított fahéjat egy csésze forró vízbe. Legfeljebb 3 csészényit igyunk belőle naponta.

Jó tudni, hogy a sütéshez-főzéshez használt mennyiségben a fahéjpor nem mérgező, de okozhat allergiás tüneteket. A fahéjolajjal azonban vigyázni kell, mert a bőrön pirosodást, égést okozhat, sőt, belső használata felfúvódást, de akár vesekárosodást is okozhat. Kizárólag orvossal megbeszélve használjunk gyógyszermennyiségnyit, és ha a legkisebb kellemetlenséget tapasztaljuk, - émelygés, hányinger, gyomorfájás - akkor az alkalmazását csökkentsük vagy függesszük fel.