Jázminrizs

A jázminrizs egy illatos, hosszúszemű rizsfajta, mely egész dél-kelet Ázsiában erősen közkedvelt, manapság már az egész világon elterjedt. Termesztése Taiföldön kezdődött, és innen indult terjedése a világ többi országa felé. Érdekessége, hogy a taiföldiek könnyedén megállapítják az illata alapján, hogy az ország mely részén termesztették a jázminrizst, továbbá azt is meg tudják állapítani, hogy az adott termés mikor termett. A jázminrizs csak a betakarítást követő egy-másfél évvel fogyasztás képes. Az előtte lévő hónapokban a jázminrizsnek túl magas a nedvesség tartalma, ezáltal ragadós, főként az első három hónapban. Minél idősebb a betakarított rizs, annál finomabb elkészítés után, viszont arra ügyelni kell, hogy annál szárazabb, így a főzés során több vizet vesz fel. Manapság már teljesen kiszáradt állapotban, csomagolva megvásárolhatjuk bármelyik üzletben, de bioboltokban még most is előfordulhat, hogy különböző idejű jázminrizst árulnak. A jázminrizs illatát és ízét tekintve sokkal kellemesebb az egyszerű rizsnél, ezért könnyedén kiválthatjuk vele, nem kerül különösebb erőfeszítésbe az ízéhez hozzászokni, továbbá egészségesebb, tápláló összetevőkben gazdagabb. Keleti ízek szerint készült ételhez mindenképpen ez ajánlatos. Mivel beszerzése ma már sokkal egyszerűbb, ezért nem érdemes nagyobb mennyiséget felhalmozni belőle, kivéve, ha ökogazdálkodásból származó bio jázminrizs az igényünk.

A jázminrizs főzése során kicsit jobban oda kell figyelni a víz mennyiségre, mint ahogy azt megszoktuk. Adagolása nem túl bonyolult, 20 dkg rizshez 375 ml víz szükséges, majd minden további 20 dkg rizshez 250 ml vizet adagoljunk. A kiporciózott mennyiséget először fel kell forralni, majd kis lángon kell lefedve párolni tíz percig, ezután a tűzről levéve újabb tíz percig kell hagyni állni. Ennek alapján bármekkora mennyiséget főzünk, a fent leírtak alapján könnyű a megfelelő mennyiségű vízben főzni a jázminrizst. Elkészítése gyorsabb, mint a hagyományos rizs esetén, íze és illata egzotikusabb és kellemesebb.