Kozmetikázott ígéretek, avagy mindig, mindent beveszünk, megveszünk

Túlfogyasztó társadalomban élünk. A bőség zavarában a reklámok csábítanak minket jól csengő szlogenekkel vásárlásra. Az eszköz tökéletes, akaratunk ellenére is hatnak ránk. Bármit megvetetnek velünk és elégedettek vagyunk, mert elmondták, hogy nekem ez tényleg jár, mert megérdemlem. Az értünk folytatott reklámhadjáratok célja, hogy minél több népszerű terméket sorakoztassunk fel a fürdőszobánkban, mert szükségünk van a harmadik samponra, hozzá a balzsamra, a negyedik arckrémre, - mert ez most hidratál, a másik meg ránctalanít - és végeláthatatlan a sor, mert mindig lesz a másiknál jobb és újabb. Vajon, hány termék maradna fenn, ha végigsétálnánk a polcok között és a káros anyagokat tartalmazó kozmetikumokat lazán a földre söpörnénk? Vajon feltüntetik-e a csomagoláson, hogy a kedvenc arckrém akadályozza a sejtlégzést vagy azt, hogy a készítmény allergizál, rákkeltő és májkárosodást okozhat? Mennyi készül a természetesség és egészség jegyében, ami nem tartalmaz, kőolajszármazékot, kémiai fényvédőszereket, szintetikus illatanyagokat?

A bőr a testünk legnagyobb szerve. Feladata nemcsak az, hogy a test felszínét elválassza és védje a külvilágtól, hanem sokirányú működése van. Tehát, egyrészt véd a fizikai- és kémiai hatásoktól, de részt vesz egy sereg életfontosságú anyagcsere folyamatban is pl.: hőszabályozás, légzés, felszívás, kiválasztás, víz-, só- és ásványianyag-forgalom szabályozásában is.

Az egészséges ember bőrének felszínét vékony emulzióréteg fedi. Ez a hidrolipid film elsősorban a bőr saját védőszere. A mai kozmetikumoknak ezt a nagyrészt faggyú- és verejtékmirigy váladékaiból álló természetes anyagot kellene pótolnia, utánoznia. Kellene, de jobbára minden más benne van, ami pont arra jó, hogy a bőrflórát szépen tönkretegyük.

Ma már szinte minden kőolajból készül, - inkább nem viszem vásárra a bőrömet – ezért jobban megnézem, mit teszek a kosaramba – mert megtehetem.