Rebarbara

Ősidők óta alkalmazzák a rebarbaragyökeret a kínai orvosok, aztán az évszázadok során több nép is átvette a használatát. Kis mennyiségben vérhas kezelésére használták, külsőleg vágások és égések kezelésére. Később rájöttek arra is, hogy nagyobb mennyiségben menstruációt serkentő hatású. A XIX. Században az amerikai eklektikusok az előbb említett hatásait emelik ki, néhányan kis mennyiségben hasmenés ellen, nagy mennyiségben pedig székrekedés ellen javallják. Hashajtó hatását a növényben kis mennyiségben jelenlévő vegyületek az antrakinonok okozzák. Az ilyen hashajtókat tényleg csak végszükség esetén ajánlják. Helyette fogyasszunk sok gyümölcsöt, zöldséget, több folyadékot igyunk és sportoljunk. Ha így sem sikerül elmulasztani, akkor ezt a hatóanyagot tartalmazó gyógynövényeket kizárólag orvos felügyelete mellett használjuk.

Erős hashajtó hatása miatt ne alkalmazzák krónikus bélbetegségben szenvedők. Várandós és szoptatós nőknek semmiképpen nem ajánlott, mert méhösszehúzódásokat okoz. Két hétnél tovább hashajtó mennyiségben sem szabad alkalmazni, mert bélrenyheséget okoz.

Főzetet hasmenés ellen úgy készítsünk, hogy 10 percig forraljunk 1/2 teáskanál porított rebarbaragyökeret egy csésze vízben. Naponta legfeljebb egy csészével fogyasszunk belőle, rendszeres időközönként, teáskanalanként adagolva. Tinktúra formájában maximum napi ¼ teáskanálnyi mennyiséget használhatunk.

Székrekedés elleni főzetét ugyanígy készítjük, de 1-2 teáskanálnyi porított rebarbaragyökérrel. Tinktúráját legfeljebb napi ½-1 teáskanálnyi mennyiségben határozták meg. Ne alkalmazzuk vagy csökkentsük az adagot, ha akár enyhe melléktünetként gyomorpanaszokat vagy hasmenést okozna.